Az ez alatti részek A keresőrobotok kedvéért kerültek az első lapra, a menüpontok alatt minden formázva elérhető.
Elnézést kérek, még új a lap próbálom minnél jobban felindexeltetni.
Óbányáról:
Óbánya fekvése:
Óbánya – a két domb közt fekvÅ‘ kis község a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. Egészen pontosan Baranya-megyében, Bonyhád és Pécs között, a Pécsváradi kistérségben, a 6-os foút mellett találhatjuk meg. Területe 7,49 km2, amelyen jelzett turistautak keresztezÅ‘dnek, hiszen óbánya régóta kedvelt üdülÅ‘ és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdÅ‘.
Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Óbánya története:
A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt "magyar Svájcként" is emlegetett óbánya (németül Altglashütte) területének már az árpád korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű.
A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az öreg patak fut végig. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. MÃg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent. A községben 89 ház Å‘rzi a múlt századi, fésűs beépÃtésű, oldaltornácos faluképet. Az utóbbi években nem épÃtettek új házat a KSH adatai alpján.
Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Óbánya nevezetességei:
A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülÅ‘ pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánÃtotta, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kÃvánnak eltérni. A magyar községek közül óbánya kapta meg elsoként a Kós Károly dÃjat, 1992-ben. útjai 80%-ban portalanÃtottak. A település vezetékes ivóvÃzzel, szenyvÃzcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégÃtÅ‘: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. EzenkÃvül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglÅ‘ is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a távolsági busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található.
Élénk gazdasági életről óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban.
Számos turisztikai és idegenforgalmi létesÃtményt kell megemlÃteni. Mecseknádasd felÅ‘l közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a ZölderdÅ‘ panzió és vendéglÅ‘, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülÅ‘ jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az öreg Malomhoz 35 férÅ‘helyes vendégháza mellet különbözÅ‘ gyermektáborokat és pihenÅ‘házakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az elÅ‘zÅ‘eken kÃvül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. Ãgy nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környezÅ‘ hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó óbányai-völgy kis vÃzesései, melyeket a különbözÅ‘ keménységű kÅ‘zetekben a patak eróziós hatása alakÃtott ki. A völgyben található CsepegÅ‘-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termÅ‘-illetve élohelye.
Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve Å‘rzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác – ez az épÃtészeti hagyomány a 19. századból maradt fent.
A hajdani működÅ‘ vÃzimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán hÃressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeirÅ‘l. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetÅ‘séget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különbözÅ‘ vásárokon kÃnálták portékáikat. A helyi fazekasok által készÃtett világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektÅ‘l messze földön nagy hÃrnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget.
A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzüek, mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsÅ‘k közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát emlÃthetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktÃvan dolgozó két család közül Keszler István műhelyébÅ‘l modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakÃtású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, mÃg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere Å‘sökkel is büszkélkedhetÅ‘) munkái erÅ‘sebben kötÅ‘dnek a hagyományhoz. FÅ‘ként az édesapától, a népművészet mesterétÅ‘l tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk.
A német olvasókör és a Német Kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállÃtás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. BÃró Ferenc pécsváradi orvos adománya.
A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester.
A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt elsÅ‘ vasárnapján tartják. Nevét – hutzel – a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs" megfelelÅ‘je, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepÃtett németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. EzidÅ‘tájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újÃtotta meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék" – „Hutzelrod" – a hegyrÅ‘l. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés.
Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jéhn család a falusi turizmusért!
Óbányán.
Szeretettel várjuk a tiszta levegÅ‘re, madárcsicsergésre ébredni vágyó vendégeket az óbányai apartman házunkban. A vendégházaink közül kettÅ‘apartman jellegű, családok illetve kisebb baráti társaságok elszállásolására alkalmas. A vendégházak két-két szobából, nappaliból, felszerelt konyhából és fürdÅ‘szobából állnak. EzenkÃvül csoportok számára táborozási, osztálykirándulási szálláslehetÅ‘ságünk is van. FÅ‘zési lehetÅ‘ség biztosÃtott. Túra vezetést és erdei iskola szervezését vállaljuk.
Vegyes kereskedésünkben megtalálhatja az üdüléshez szükséges alapvetÅ‘ élelmiszert, vegyiárut, zöldséget és hentesárut. Rendelést felveszünk, a csoportoknak kiszállÃtjuk. A bolt melletti helyiségben ajándékot, süteményt és fagylaltot is árusÃtunk.
A falu füstös kis kocsmájában még megtalálhatja a régi hangulatot!
Németül is beszélünk.